Holnap péntek... ismerem a pénteki érzéseimet.. VÉGRE HÉTVÉGE! Bár szombaton is van órám, de az JÓga. Angol, német, magyaróra, rohanás az nincs. Bár néha fordítás, vagy továbbképzés van hétvégén. A továbbképzés az jó, imádok új dolgokat megismerni, régiekben elmélyedni, tanulni. De most vasárnap nem lesz semmi, és a szombat is laza lesz. Szóval mégiscsak jön végre hétvége... De a péntek az még nap. Néha a leghosszabb nap...Ismered ezt az érzést? Örülsz, mert PÉNTEK van!! de mégis olyan lassan bír telni, hosszú tud lenni, pénteken a gravitáció is erősebb, az idő is lassabban telik. De a reggel az még jó! Reggel még sötét van mikor felébredek, de szeretem. Játszadozom az álmaimmal még egy picit, nyújtózkodom, jógázom egy kicsit, élvezem a forró kávét aztán indulok. Mostanában már nagyon hideg van reggel. Ez a kedvenc részem, menni a hidegben, a friss szélben, az ősz elején, mikor még a legtöbben alszanak. A Nap sem kelt fel igazán, az éjszakai szél kitisztította város levegőjét. Felébreszt, finoman éles, határozott. Szeretem az őszt, sokkal színesebb, frissebb. kontrasztosabb mint a nyár.
Viszont nem szeretem, azt a szót, hogy rosszidő. - ( Külön kell írni? biztos, de nekem ez egy szó). - "Ma országszerte rosszidő várható" Ez már determinálja a hangulatot, - országosan. Az enyémet nem...Szeretem a rosszidőt, a nagy viharokat, a szelet, a zivatart, a ködöt...
A metró még nyugis, a 4-es metrót kevesen használják, de a 6-os villamos már a durva valóság.. és beindul a mókuskerék, munka, órák a város összes részén, bkvzás, (néha kávézás is ), ügyintézés, rohangálás egész nap. Van amikor már reggel elázom, utálom az esernyőt, az esőt szeretem, de aztán vizesen már nem jó lenni.. Cipelem a könyveket, a jógacuccot, délután már húzza a vállamat a táska, folyton lesem hány óra van, mert elkésem, kapkodok, intézkedem, állandóan csörög a telefonom, de nem csak barátok hívnak, tárgyalni kell, viták vannak, aztán lányommal találkozom, folyton orvoshoz megyünk. A metrón tanulok, a buszon facebookozom, tervezek, folyton minden eltűnik a táskámban, főleg a kulcsom, a pénzem és bérletem. Enni is kéne, fáradt vagyok, nagyon péntek van.. Még a jógaoktatónak is péntek van Aztán jön az utolsó órám, hatha flow, időben oda kell érni, sietni kell megint... Szerencsére sokan vagyunk, és ez nagyon jó! Becsekkolás, recepció, mindenki egyszerre érkezik. Pénteken sosem késik senki, ez érdekes, de ez is jó! Mindenki rá tud hangolódni, nincs beosonás, matraccsattogtatás, zizegés.. Az órán figyelek, fókuszálok, szeretnék ADNI - csodálatos érzés, hálás vagyok érte.. Igyekszem mindenkire figyelni. és figyelni a zenére, a gyertyákra, az időre, szeretem tudatosan tartani az órát, - de óra közben sosem vagyok fáradt.. Aztán lassan mindenki hazamegy, és rám zuhan a fáradtság. Hosszú volt a hét, volt a stressz bőven, kimerültem. Későn fogok hazaérni megint. Most már ritkán jár a villamos, hideg lesz a megállóban.... Mindig is képtelen voltam normálisan (melegen) felöltözni.. Vásárolni is kell. Holnap korán kelek. Izomlázam van a balettól, a futástól, tanítástól..mindenem fáj, nem ettem, - Szóval kifogás az van bőven.. Kavarognak a gondolataim, mindenféle gondok..Miért történt ez vagy az, mi lesz holnap, mi lesz a megoldatlan dolgokkal. Honnan lesz pénz, X miért nem hív fel..Mit nem intéztem el, mit hol hagytam el... (szokásom..) .Miért mondta Y azt? Kimerültem, haza kéne menni, ágyba bújni, nem csinálni semmit, teát inni, olvasni. Ha még lesz erőm olvasni. De már ismerem magam,. A péntek estét. A kifogások és a kísértés kis harcát. Az elhatározást. Ami sokszor nehéz. De mindig megéri. Bezárom a stúdiót. Belülről. Kiterítem a matracomat, meggyújtok pár gyertyát, ... és azonnal valami varázslatos energia, biztonság és nyugalom tölt el. A stúdió az egy magic place.. Lecsendesedik bennem minden. Elkezdem a napüdvözleteket. Már egyetlen gondolatom sincs. A légzésem irányít, az első mozdulatok még rozsdásak, a 3 körnél már olyan az egész, mint egy tánc.. visz a testem, az ujjay automatikus, - a susogó hangja a tenger partjára repíti a lelkemet.. Csak érzés van, gondolat nincs. Nem is én lélegzem, lélek vagyok. A nehezebb pózokat is kitartom is rendesen, habár pénteken már harcolok az izmaimmal, de ahogy beleolvadok a gyakorlásba egyre könnyebben megy minden.. Már nem emlékszem a hétre. Elmúlt minden, ami nem volt jó. Nem kellett elfojtani. Elengedtem. Ha hazamentem volna, akkor csak félretoltam volna, elnyomtam volna. Most szabad vagyok és friss. A Savasanához azért ébresztőt állítok.. mégis... a biztonság kedvéért... Aztán nyújtózkodom megint, álomízű a világ, kezdődhet a hétvége
Egészen más így hazaindulni... Több ez mint harmónia, ez egy csodás energia.. És utána úgy alszom, mint egy kiscica... Nem úgy mint egy kisbaba, - akinek van kisbabája, az tudja, hogy a kisbabák nem igazán alszanak
Jó éjt mindenkinek, HOLNAP PÉNTEK! :)

Zsófi Mifirc Máté A Bandhák

Ahhoz, hogy bandhákat megértsük, el kell képzeljük a testünket, mint egy edényt. A bandhák azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák azt, hogy ez az “edény” hibásan működjön. Háromféle képpen működhet hibásan:
- “Ereszt, szivárog” – Mula Bandha
- “Nem tiszta belül” – Uddiyana Bandha
-“ Meg van hajolva, görbülve” – Jalandara Bandha

A Bandhákat gyakran zsilipnek vagy zárnak, izomzárnak is nevezik.
Ez a három fő bandha. Funkciójuk, hogy irányítsák az energiát és megtartsák a Pránát. A három bandhát egyszerre, vagy külön-külön is gyakorolhatjuk, használhatjuk, - mikor az ászanákat, a pránayámát, a mudrákat, a fókuszálást – koncentrációt, a dharmát, a kiryát, vagy a meditációt gyakoroljuk.

MULA BANDHA - a Mula jelentése gyökér, és mivel a bandhák zárként, szelepként működnek, ezért úgy is elképzelhetjük, hogy ez a bandha akadályozza meg, hogy az energia alul kiszivárogjon az “edényből” – a testünkből. A Mula Bandha a Pada Bandhával van kapcsolatban, mely a láb bandhája, felemeli az energiát, a talp boltozatától indulva, a lábakon keresztül.
A Mula Bandhát minden állógyakorlatnál érezhetjük.
Ez a bandha kapcsolatban van a a gátizom körüli izmokkal

-A Mula Bnadha kapcsolódik a gátizom körüli izmokhoz, valamint a gyökércsakrával is kapcsolatban van.
A Mula Bandha „zárását” legkönnyebben Siddhasanaban gyakorolhatjuk, illetve Padmasanaban is jól gyakorolható.
Siddhasanaban ülve a bal sarkunkon érezzük a testsúlyunkat – ebben a helyzetben a végbél- és a végbél körüli izmokat összehúzzuk és felfelé mozdítjuk.
Fizikai hatások: Ezeket az izmokat nem sokszor használjuk, viszont ennek a bandhának a gyakorlása közben a vérellátásuk javul, ezért a hatékonyságuk is nő. A Mula Bandha használatakor a gyökércsakrát is erősítjük, valamint aktivizáljuk a Kundalini erőt is.


UDDIYANA BANDHA

Az Uddiyana jelentése „felfelé szállni” és arra utal, hogy a belső energiák – különösen a Apana felfelé áramlik a napfonat (solar plexus) és a szív felé. Az Uddiyana Bandhát nem lehet szétválasztani a Mula Bandhától.
Ez a bandha kapcsolódik a hasizmokhoz, főleg a rekeszizom izmaihoz. A hatha jóga különös hangsúlyt helyez az Uddiyana Bandhára. A Pranayama gyakorlása nem teljes az Uddiyana Bandha ismerete nélkül. Mikor ezt a bandhát használjuk, akkor a rekeszizom felfelé mozdul. Ez a bandha segít a Kundalini Shakti („elsődleges erő”) felébresztésében, - ezáltal hozzájárulva a spirituális fejlődéshez.
Mivel a has izmaihoz és a rekeszizomhoz kapcsolódik, ezáltal leginkább álló vagy ülő pózokban lehet leginkább aktivizálni. Nagyon hasznos a gyakorlása Padmasanaban, Siddhasanaban, Vajrasanaban, valamint pranayama közben.
Ha még nem vagyunk jártasak ennek a bandának a használatában, akkor azt a legkönnyebben álló helyzetben sajátíthatjuk el.
Gyakorlás: Álljunk 30-40 centis terpeszbe, hajlítsuk kicsit a térdeket, és helyezzük a tenyereket a térdekre. Hozzuk kissé előre a vállainkat és a nyakat, úgy, hogy ezáltal a felsőtest súlya a tenyereket terhelje. Ez csökkenti a terhelést a hasi részben, és a gyomor izmai el tudnak lazulni. Lélegezzünk be mélyen, és lélegezzünk ki fokozatosan, lassan. Kilégzés közben próbáljuk a gyomor izmait befelé mozdítani, emeljük egy kicsit a bordákat, szélesítsük a mellkast, és a belső izmokat próbáljuk finoman felfelé mozdítani. A gyomor izmainak lazáknak kell lenniük ahhoz, hogy felfelé tudjuk őket „tolni”. Ezeket a mozdulatokat egyszerre végezzük. Ettől a rekeszizom is felfelé mozdul, ilyenkor tartjuk az Uddiyana Bandhát. Próbáljuk határozottan megtartani ezt a pózt. Az izmoknak ezt a helyzetét egészen a kilégzés végéig tartjuk. A hasunk be van húzva, a köldökünket felfelé húzzuk. A has többi izma laza. Minél jobban el tudjuk lazítani a többi izmot, annál hatékonyabb a bandha használata. Ha közben úgy érezzük, hogy hirtelen levegőt kell vennünk, akkor fokozatosan engedjük el a bandhát. A bandhák megismerése és használatuk megtanulása nem egyszerű, és sok gyakorlás kell hozzá.
A bandha elengedése: Lazítsuk el a gyomor izmait, hogy lassan alaphelyzetbe kerüljenek. A rekeszizmot is ellazítjuk, normál helyzetbe kerül. Lazítsuk el a vállakat és a nyak környékét, közben fokozatosan lélegezzünk be. Teljes belégzés után lazítsuk a kezeket is, engedjük a test mellé, és nyújtsuk a lábakat, egyenesedjünk fel, zárjuk a lábakat.
Fizikai hatások: A rekeszizmot aktivizáljuk, erősödik, és ez a normál légzésnél is nagyon hasznos. Az Uddiyana bandha használatakor a belső szervek körül „negatív nyomás” (szívó hatás) alakul ki, így fokozott vérellátásban részesülnek, ezáltal javul a működésük. A belégzéshez hasonló mozdulatnál valójában nem kerül levegő a tüdőbe, így jön létre ez a hatás. A szív vérellátása is javul, valamint az emésztőrendszer is hatékonyabban fog működni.
A bandhák használatával a legtöbb jógapóz sokkal könnyebben végrehajtható, ezek az úgynevezett belső izomzárak segítik a többi izom működését és erősödését.
 Folyt köv. :)

Kérdező:-  Hallottam, hogy nem jógázol. Miért nem?
Nemjógás Fickó:-  Semmi közöm a jógához.
- Tudod mi az?
- Ja, kábé.
- És  próbáltad már?
- Mondom, hogy semmi közöm hozzá. Hallottam róla eleget.  Minek? Körben ülnek, nézik a köldöküket, ommoznak, és közben azt hiszik, hogy valami majd megváltozik.
- Te nem hiszed?
-Én nem vagyok vallásos.
- A jóga nem vallás…
- De olyasmi. Egyébként is unnám. Meg nem tudok úgy ülni órákig. Nem is akarok. Szerintem kicsit röhejes.
- A jóga inkább tudomány és életfilozófia. Egyébként mi nem ülünk órákig, max 1-2 percig. De néha tényleg vannak vices dolgok egy órán, az igaz :)
- Szabad nevetni az órán?!
-Persze, hogy szabad, - az felszabadít.
- Engem biztos kiröhögnének, a lábujjamat sem érem el.
- Itt mindenki önmagára figyel, nem a másikra. Nem is lenne ereje hozzá, hogy másra figyeljen. Egyébként meg ha behajlítod, akkor eléred.... 
- Hogy érted, hogy nem lenne ereje hozzá, hogy másra figyeljen? Ez az izé fárasztó?
- Elég rendesen. Kitartás kell hozzá.
- Kitartok én 60 kilót is fekve!
- És a Navasanát 4x5 légzésig?
­-Az meg mi?
- Szanszkrittül csonakpózt jelent, nagyon egyszerű póz, csak ülni kell.
- Hát akkor?
- Hát akkor ha kitartod végig, akkor meghívlak egy Lassira.
- Oké, hagyjuk ezeket  a furi szavakat, légyszi. Meghívsz egy sörre. Ja nem,  te nem, te jógás vagy,.. akkor egy fokhagymás lángosra.
-Deal.
-Deal :)
- És mi lesz az ezotériával a sok furi dologgal, amiben nem hiszek?
- Nem fog zavarni, csak pár perc, amúgy meg érdekes és hátha elkezd érdekelni.
- És ha nem érdekel?
- Akkor  nem érdekel. Akkor csak a testedet edzed, vagy nem jössz többet.
- És mégis miért jó ez nekem?
- Mondhatnám, hogy a jóga egy új és fantasztikus dolgot hoz az életedbe, megoldást testi és lelki gondokra, boldogságot, szeretetet, harmóniát, egyensúlyt, új célokat, új életmódot. Utat.  De ez téged nem igazán fog meg ugye?
- Hát nem igazán…
- Akkor azt mondom, hogy lenyújthatod az izmaidat , javíthatsz a triatlonos vagy akármilyen rekordjaidon, nem fogod apróságokon felhúzni magad, ledolgozhatod azt a pár felesleges kilót,  vagy épp magadra szedhetsz pár szép szálkás izmot, Ha szokott fájni  a hátad vagy valamid, az elmúlhat, ha le akarsz szokni a bagóról, akkor könnyebben megy majd, klassz embereket ismerhetsz meg,... stb..  A jógás pasik jó pasik, edzettek, kiegyensúlyozottak,  
- Szóval szerinted én  nem vagyok az?!
- Deeeeehogy… nem! De mindent lehet fokozni! És egy biztos, semmi bajod nem lesz, ha kipróbálod.
- Nincs is cuccom..
- Egy pólód meg sortod csak van.
-Az akad valahol.
-Na akkor?
-Meggondolom. Járnak lányok? :)

:)

Azóta - azaz az utolsó bejegyzés óta,  én is jógaoktató lettem... Hosszú,  érdekes történet, majd írok arról is. Power Jógát és Hot Power Jógát oktatok.
Imádom csinálni, jó érzés, hogy adhatok, taníthatok, megoszthatok tapasztalatokat.
Közben magam is jógaórákra járok, olvasok, előadásokat hallgatok, igyekszem megélni a jógát,  fejlődök, tanulok, csiszolom magam, és élvezem, hogy egyre többet és jobbat tudok.  
Megkérdeztem néhány ismerősömet, hogy van-e kedvük eljönni  Power Jógára - és ilyesmi válaszokat kaptam: "Á, én bealudnék, én jobban szeretek mozogni! " -  Hidd el, keményen átmozgatjuk magunkat:)
Vagy ilyesmiket mondanak: "Én nem tudnék 90 percig csendben maradni, - nem vagyok vallásos, - nem vagyok ezoterikus,  - - nem az én világom,  kövér vagyok, -  kicsit sem vagyok hajlékony,-  utoljára az oviban tornáztam, -  az én koromban már nem lehet elkezdeni,-  hogy néznék ki a többiek között, stb.. :)

Ezért leírom, hogy milyen az a power jóga, amit én tanítok.

A Power jógán képtelenség bealudni, hiszen egy nagyon intenzív "flow" mozgás. Talán az utolsó pár percben, mikor az óra végén relaxálunk, akkor néhányan elszundítanak, és felfrissülve ébrednek. :)

Nem kell csendben maradni.  Ha eljössz, rá fogsz jönni, hogy ilyen mozgás közben szinte képtelenség beszélgetni , és mivel az egésznek a  fő célja, hogy a jóga – ebben az  esetben mint dinamikus meditáció - és  az Ujjayi légzés által (ne aggódj, megtanuljuk ezt a légzéstechnikát) lecsendesítsd az elmédet, elengedd  a zavaró gondolatokat, másfél óráig  ne "kattogjon" semmin az agyad,  "kapcsolj ki"; -  így nem is fog eszedbe jutni, hogy beszélgetni kéne. .)
 De ha mondani, vagy kérdezni szeretnél valamit, akkor bátran :) Csak a meditációt ne zavard.

Az Ujjayi légzés - (a tenger moraja)  angolul victorious breath- nek is nevezik. Szanszkrit jelentése: "Győzedelmes felemelkedés", ami arra utal, hogy a prána (életenergia) hogyan szökik fel a központi energiacsatornán, a Susumna Nadin. Az Ujjahy légzés hőt termel a szervezetben és segíti a koncentrációt.


Miért ne jönnél?
 
Ha kövér vagy, gyere azért - le fogsz fogyni. Ha nem vagy hajlékony, akkor gyere azért - egyre hajlékonyabb leszel.
Óráról órára érzed majd a fizikai és lelki változásokat.

Ha még sosem jógáztál, akkor is gyere bátran, - minden ászanát lépésről lépésre elmagyarázok, és minden ászanának vannak könnyebb és nehezebb variációi is. Mindenki magára figyel, senki nem azt nézi, hogy te mit tudsz, esetleg macinaciban vagy márkás cuccban vagy-e, eléred-e a lábujjad, és meg tudsz-e állni egylábon. De én azért figyelek, és ha kell, segítek :)

Jógázás közben a gyakorlás jótékony hatásait akkor is megkapod - és megadod a testednek - lelkednek, ha a jóga elméletét nem ismered, - hiszen az ászanák így is kifejtik jótékony hatásukat. Persze még jobb, ha az elmélettel is foglalkozol, és haladsz te is velünk a jóga közös és csodálatos ösvényén.

A jóga inkább filozófia és tudomány, de sok valláshoz is kapcsolódhat. Az igazi jógik életmódjukként választják a jógát. De nem kell jóginak lenned ahhoz, hogy jógázz. Sokan "csak sportolni" jönnek, mások pedig elmélyednek a jóga elméleti, lelki, filozófiai részében is, és ezáltal egy magasabb szintre juthatnak.

A Power Jóga az Ashtanga Vinyásza jógán alapszik. Ez a fajta power yoga, (Fred Busch's) - amit én oktatok, az Ashtanga elemeit ötvözi Ilyengár jógájával. Kifejezetten nagy hangsúlyt helyez a biztonságra, hogy ne történjen sérülés, miközben "kemény" és dinamikus óra, mely látványosan erősít, fejleszti az állóképességet, egyensúlyérzéket, és a hajlékonyságot. Segít az egészség megőrzésében és a fogyásban is. Óra közben az ember kikapcsol, másfél órára megszűnnek a zavaró gondolatok, feloldódik a napi stressz, és ez az érzés óra után is megmarad. Az eredmény belső nyugalom, harmónia, frissesség, izomláz, és kellemes fáradtság.
Szabadabban áramlik a prána, hatnak a gyógyító energiák, megkezdődnek a testben a gyógyító folyamatok, létrejön egy belső békesség, és közelebb kerülünk a "célhoz." .
A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet istenhez és amely hozzásegítheti őt az istennel való egyesüléshez.
A buddhizmus, amely nem tartja lényegesnek a teremtő istenben történő hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé.
A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják.
A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete. A jóga célja az egység, a szeretet és a béke.

De ha csak intenzív, hatékony, viszont nem ugrabugrálós mozgásra, kihívásra vágysz, akkor is szeretettel várlak az órámon.

Egy órán (90 perc) akár 800 - 1000 kcal-t is leadhatsz. Főleg a Hot Power Yoga órán ahol 33-36 fokos teremben jógázunk. Itt beindul az intenzív izzadás, méregtelenítés, és hajlékonyabbak is vagyunk.

Nézz bele egy órába, bár pont olyat nem találtam, amilyet én tartok, de érdemes megnézni, akkor már sejted, hogy mire számíthatsz. :

https://www.youtube.com/watch?v=xo2EzgiS9p8

Itt a tanév vége, járnak körbe a számomra kimondhatatlan nevű főiskola (leírni sem tudom, de becopyzni azért igen:  Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola) végzős diákjainak - általában profi jógaoktatókról van szó - kérdőívei.  Ezekben a szakdolgozatokhoz készült kérdőívekben rendszeresen benne van a kérdés, hogy hova jársz jógázni, és miért. Ezen eddig nem nagyon gondolkoztam el, mert szingli anyukaként, rohangálós „expreszz-mobil-bármikorráérek- dolgozni” nyelvtanárként egy ideig mindig csak oda mentem, ahova eljutottam, amikor épp volt jógaóra, és amelyikre épp  pénzem volt. Számtalanszor a BKV egyik füstölgő járatán ülve böngésztem a butatelefonomat az órarendek után, hogy hova tudnék épp eljutni, egy-egy lemondott angol- vagy németóra helyett jógázni.

Mivel rákaptam a hot jógára, elég volt, ha nálam volt egy kisnadrág meg egy top, - ami befért a több tucat tankönyv közé a táskámba. Türcsit és matracot béreltem. Ez aztán lassan túl drága lett, ezért egyre inkább céltudatosan kezdtem járni, jól felszerelkezve, és így elmaradtak a spontán órák.

A Bikrammal kezdtem és függővé tett. Szerencsére! Ott kezdett megváltozni szinte az egész életem, találtam egy célt, egy jó helyet, barátokat, egy edzésformát,  ami testileg-lelkileg „összeszed” és harmóniában tart. A vasárnap mindig biztos volt, mert akkor (még kicsi) lányom a délutánt a nagyiéknál töltötte. Bár minden perc ki volt számolva, mert óra rohannom kellett a lányomért, aki addig nagyiékkal misén volt, de megérte. A heti egy-két óra elegendő volt ahhoz, hogy helyt álljak a hétköznapokban, kisimuljak, kicsit izmosodjak, és lelkileg nagyon megerősödjek. Semmiért nem mondtam volna le róla.

A kérdőívek egyik kérdése: Miért kezdtél jógázni? Fura a válaszom, - igazából én is azt gondoltam, hogy a jóga nem sport, engem pedig akkor csak a sportok érdekeltek, -  a jóga, mint filozófia rendszer, életmód -  pedig egyáltalán nem. Szóval nem sokat tartottam a jógáról. Egy harcművész tanítványom (én csak magyarra tanítottam, a harcművészetekről sajnos lemaradtam:) – úgy jött be egyszer az órára, hogy ő olyan jógát talált, amit nem lehet kibírni, hatalmas kihívás és fantasztikus az egész. Mivel egy acél-edzett srácról volt szó, elkezdett furdalni a kíváncsiság, na meg a hiúság, hogy na, ezt muszáj kipróbálnom, be kell bizonyítanom, hogy én bizony ezt is kibírom. Kibírtam, imádtam, mai napig egyik kedvencem a Bikram jóga, bár ritkán járok sajnos.

Aztán elmentem egy 3 napos táborba, ahol a jóga különböző irányzatait, valamint a  thai-chit, a pilatest, stb., kellett volna megismernünk - de sajnos a szervezők nem remekeltek, így a hiányosságok miatti bosszankodást - Máté haverom segítségével -  átváltva pozitív gondolkodásra, a tábor egy 3 napos röhögéssé alakult.

Szóval ott vettem részt először Gauranga ashtanga óráján. Hol volt, de Hot nem volt, mert majd szétfagytunk a Balcsi partján, de már beszéltem a szervezésről… Gaurangának igen jó érzéke van ahhoz, hogy kipécézze a kezdőket, szóval rögtön össze is csomagolt alvó teknős pózba, és ezzel menthetetlenül is elindultam a függőség útján. Óra végén még megkérdeztem, hogy mindig igazít-e, és mivel erre „persze” volt a válasz, már tudtam is, hogy hova megyek következő héten. Hot Ashtangás „karrierem” viccesen indult, mivel nem tudtam, hogy Istvánnak van 8 alkalmas kezdő tanfolyama, én rögtön belecsaptam a lecsóba. Hónapokig estem-keltem, bénáztam, összekevertem a két ballábamat, összegabalyodtam, csak épp nem jól, közben hitetlenül bámultam a többieket, hogy mikre képesek, és fél szemmel mindig azt néztem, hogy melyik ászana jön (ez a mai napig így van – ezért nem lesz nekem soha unalmas az óra, mert szösziségemnek köszönhetően képtelen vagyok megjegyezni a gyakorlatsort). Szerencsére mindenki nagyon rendes volt, és bénázásom ellenére mindig csak bátorítottak. Voltak ászanák – amik nálam a mumus kategóriába tartoztak, pl. a fejenállás, - ilyenkor diszkréten elmentem pisilni..  :).  Ma már megy a fejenállás és erre nagyon büszke vagyok (még akkor is, ha csak falnál megy, a fal az egy fontos dolog az életben :) ) szóval büszke vagyok, mert általánosban tornaórán mindig a sarokban álltam és féltem (mindentől), gimnáziumban pedig megbuktam testnevelésből, - és csak kivételes igazgatói engedély miatt nem kellett évet ismételnem… :).  Még mindig sok ászana van, ami nem megy, vagy nem úgy, ahogy szeretném.  De talán majd egyszer.. .

Szóval jártam Bikramra, Ashtangára, és közben próbálgattam a többi jógafajtát is, hol kíváncsiságból, hol azért mert máshova épp nem jutottam el, így találomra mentem épp oda, ahol óra volt. Lassan elkezdett érdekelni a jóga másik része, úgy értem nem a sport, hanem a lelki része, és minden, amit adhat egy ilyen óra. A filozófia is egyre jobban érdekel, habár nem tudok mindennel azonosulni, sokat tanultam belőle. Elmélettel most már nem csak elméletben foglalkozom, hanem rengeteget olvasok és fordítok is, de néhány dolog messze van tőlem. Viszont a relaxáció, a harmónia, a megnyugvás, amit akár egy intenzív és aktív, erősen „sportos” jógaórán át lehet élni és haza lehet vinni, több fajta óráról is hiányzott nekem. (erről már blogoltam)

Nemrég rátaláltam a Barkanra is. (Na jó, nem vetítek, - nem véletlenül találtam rá :) – hanem barátnőmék megnyitották a Barkan stúdiót) . Először félve mentem oda,  és mivel Barkan  a Bikram jógára épül, felrémlettek bennem az egyensúlyozó ászanák, a három mumus: Dandayamana Janushirasana (fej-térdtartás álló helyzetben), Dandayamana Dhanurasana (íj-állás, ami gyönyörű és szeretném, ha egyszer igazán szépen meg tudnám csinálni!) és a Tuladandasana (mérlegállás,- nekem kudarc, mert csak 10 másodperc az egész, de én inkább hasonlítok részeg, aludni készülő zsiráfra, mint mérlegre). Ezek azok a pózok, amihez egyensúlyérzék kell. Én ezt még mélyen keresem magamban…, valahol biztos nagyon el van rejtve :). Azért sem nagyon szeretem ezeket az ászanákat, mert tudom, hogy amikor dőlök (mert bizony dőlök, egyszerre az égtáj össze irányába) akkor a mellettem állót kizökkentem a koncentrációból, és ettől még rosszabbul érzem magam. Brightoni oktatómtól, Simontól azt tanultam, hogy meg kell tanulni szeretni az ászanákat, mindegyiket! Igyekszem. Egyébként az  a 3 hét, amit Brightonban két évvel ezelőtt végig bikramoztam, nagyon meghatározó volt, sok-sok apróságnak tűnő dolgot tanultam ott, amik azóta is nagyon fontosak. Jó lenne visszamenni pár hétre :). Szóval a Barkan jógában ezek az egyensúlyfejlesztő ászanák is benne vannak, úgyhogy van benne kihívás.

Most két kedvenc jógaórám van, a hot Barkan és a hot Ashtanga. Imádom a hot jógát. Az a jó, amikor folyik a víz rólam, teljes a méregtelenítés, és sokkal hajlékonyabb vagyok melegben, mint szobahőmérsékleten….  Cél a gumicukor-érzés, -  melegben olvad, izomlázzal fűszerezve.   Ashtangázni Gaurangához járok, ő is fázós,  rendesen  befűt, szóval óra végén megvan a „megrágott és kiköpött a szörny érzés :).  És kitapossa belőlem a szuszt is (szó szerint:)), és ez tök jó, mert folyamatosan fejlődöm, már a lehetetlent is meg tudom csinálni Okés, azt még nem, pl.  Dandayamana Bibhaktapada Paschimotthanasana – ha ez a neve egyáltalán -  még nem megy, még nem ér le a homlokom a földre, de ez csak rajtam és Gauranga izmain múlik (abban nincs hiány). Na meg nem kéne eltépnem a hamstringemet sem. De türelmes vagyok.  Még sok minden nem megy, de néha érzem, hogy Gauranga talán hisz bennem és ez is motivál. Valamiért – kezdetektől fogva, nem érzem ügyes jógásnak magam, úgyhogy a pici önbizalom-löketek nagyon jót tesznek.         Voltam Panni óráján is, ami nagyon szuper volt, harmonikus, és nagyon „jógás”, és Lovász Andién is, amitől szuper jókedvem lett, tök jó hangulat volt, hajtás és röhögés. A motiváció is megvolt, mikor teljesen jogosan „nyuggeresnek” titulálta a csaturangámat :). A másik  kedvenc órámon,  a Hot Barkanon is keményen meleg van, az óra végére teljes szauna érzés, kicsavarni az edzőruhát  nem kell, kicsepeg az magától.. .       - Megint egy kis ellentmondás „edzőruha és jóga”.  De nekem ezek edzések, látványosan erősítenek, égetik a kalóriát, de közben az ember kikapcsol, másfél órára megszűnnek a zavaró gondolatok, feloldódik a napi stressz, és ez az érzés óra után is megmarad. A Barkan az az óra, ami nekem teljesen „flow”. Úgy van összerakva a sorozat, hogy a ritmust nem töri meg semmi, végig egyenletes, harmonikus, közben egyszerre intenzív és relaxáló. A nehezebb ászanákon átsegít a halk zene, és az egész: Szép. Szó szerint. A tükrök, a zene, és az egyenletes ritmus arra ösztönöznek, hogy igyekezzek minél precízebben és szépen kivitelezni az ászanákat. Itt nincs hajtás, Ili és Tamás is nagyon türelmesek, az egész órát olyan megnyugtató hangon tartják, hogy még az sem érdekel, ha valami nem sikerül, nincs bennem kudarc-élmény, ha valamit nem tudtam megcsinálni. És a végén az eredmény ugyanaz, belső nyugalom, harmónia, frissesség, izomláz, kellemes fáradtság, és a jóérzés, hogy most is kihoztam magamból a maximumot. Szóval nekem mindkettőre szükségem van, a hot Ashtangára és a Barkanra is, - így találom meg az egyensúlyt, úgy teljes a hetem, ha mindkét helyre eljutok. Néha ez kicsit extrémen alakul, és egymás után „nyomom le” a két órát, de hát szeretem a kihívásokat. És még mindig szeretnék sok órát kipróbálni, és vannak helyek, ahol már jártam, és remélem hamarosan megint eljutok, pl. a Ganapati stúdióban Zoli órájára,  és más helyekre is.
Na ez hosszú lett :)

A jógaóra csak sport?

Kérek mindenkit, hogy senki ne vegye magára, de nagyon régóta kikívánkozik belőlem. Lehet nem-egyetérteni, vitatkozni,  De ne utáljatok meg  :) ! Nem szeretnék egy stúdióba sem úgy menni, hogy csúnyán néztek rám :).   Ez csak egy vélemény, az enyém. Szeretem szinte az összes jógastúdiót, és szívesen is járok, és nem lenne jó, ha valahol  haragudnának rám.
És akinek nem inge, ne vegye magára. Tényleg sok helyre járok - szóval valószínűleg pont egy Másik stúdióról van szó  :)
Vannak szuper helyek, szuper órák, de most nem azokról írok, pedig lehetne sokat. Most arról írok, hogy engem mi zavar.

Egyre többféle jógával találkozom, de egyre több óra megy el a tornaóra irányába. Nem érzem a jógát. Persze, ahol nincs meditáció és ráhangolás ott nehezebb elérni a jóga–érzést, de el lehet. Sok helyen el is érik. Na jó, nem túl sok helyen.. Legalábbis ezt érzem én. Az a jó, mikor érezni az energiát, mikor együtt mozgunk, de lehet befelé is figyelni, mikor érzem, hogy nem csak sportolok, mikor van valami benne és mögötte, mikor a tudatom, a lelkem valahol máshol jár, mint a nap többi részében. És mikor haza is tudok vinni ebből az érzésből, energiából. Mikor többet ad, mint egy óra a fitneszben vagy aerobikon, zumbán, pilatesen.. De van ahol darabos az egész, alig hasonlít a jógára, csak gyakorlatok vannak, - „ászana-gimnasztika”.
Persze a jógázón (rajtam) is múlik, hogy mennyire tudja átadni magát az egésznek, mennyire lesz jóga a jóga.... Nem csak a helyen és az oktatón és a többieken múlik- de ezek is nagyon számítanak. Hiszen azt is tanulni kell, hogy hogyan jógázzunk, ne csak tornázzunk. Tömeges lett és divat, és sokan csak fogyni, mozogni járnak oda, ami nem baj, sőt… De vannak, akik többet szeretnének kapni, nem csak azt érezni óra után, hogy okés, elégettem x kalóriát, hanem valami mást is. Mert a jóga nem csak mozgás, hanem sokkal több. És ebből a sokkal többől is sokat lehetne kapni egy órán, még akkor is, ha nincs elmélet, és nincs meditáció vagy ima, csak ászanák vannak. De sokszor csak a kalóriákról szól, meg a helyes testtartásról, - ami szintén fontos. (sajnos van ahol nem figyelnek, és a helyes testartás is háttérbe szorul).
Persze vannak szuper órák, de mondom, most nem azokról írok.
Néha odamegyek hamarabb a terembe, hogy ráhangolódjak az órára, de mintha a strandon lennék, nagy a csacsogás. Ami persze jó, mert barátkozzunk, de inkább egy másik teremben, inkább óra után teázzunk együtt. Az jó lenne.
Néha maradnék meditálni, relaxálni, (mert ez nem mindenhol része az órának) de kint az előtérben már nagy a nevetgélés, behallatszik. Tudom, kapcsoljam ki.. Tanulom :)..
Hot jóga.. megint egy kritikus pont. Legyen tényleg „hot”, ahogy hirdetik, 36 vagy 40 fok, - vagy elég a 32, mert azt a kezdők is bírják? A páratartalom az szerintem más, bár ehhez annyira nem értek - de ha odaállok a párologtató elé, akkor annak a vize folyik rólam, nem az izzadság. Szóval szeretem, ha meleg van. Most talán megkapom :)  és legközelebb 46 fok lesz, és kidőlök :)))  Szóval a pár helyen dilemma (vagy már nem is az..),  hogy kinyissák-e néha az ajtót, lekapcsolják a fűtést, hogy a többség kedvébe járjanak, vagy tartsák azt, amit úgy dicsérnek, hangsúlyoznak, - azt, hogy HOT?  Mert fontos, hogy jöjjenek sokan. És ez is érthető. De igazi HOT óra már szinte alig van. Emlékszem azokra az órákra, amikor küzdenem kellett, hogy bent maradjak a teremben, mikor a törölközőmet csavarni lehetett óra után, és legszívesebben a kukába dobtam volna, és két kilóval nehezebb volt a táskám hazafelé, mint odafelé. :). Nem nagyon fordul már elő ilyen,  és nem azért, mintha én annyira belejöttem volna :). Ha már muszáj kinyitni az ajtót és lejjebb venni a fűtést, akkor jó lenne, ha előre lehetne tudni, hogy lightos vagy kemény óra lesz. Talán ha lenne kezdő óra, és haladó óra. Kőkemény. De hát a HOT óra lényege a meleg!
Azt szeretem, mikor a hot jóga közben és utána úgy érzem magam, mint akit megrágott és kiköpött a sárkány. Mikor méregtelenítettem a testem és a lelkemet is. Mintha szaunáztam volna, egy jó erős testedzéssel, meditációval és belső békével megfűszerezve.
Azt szeretem, mikor teljesen rá tudok hangolódni a jógára, és ebben a környezetnek nagy szerepe van.  Néha az oktató szinte ott sincs, darálja a gyakorlatokat, néha érezni, hogy unja. Néha fel alá sétál, - ami jó, de néha fel alá „szaladgál”, ami nekem zavaró.
Rengeteg szó esik a légzésről, főleg arról, hogy milyen fontos a helyes légzés. De kevés helyen mutatják/tanítják meg.
Én szeretem, mikor igazítanak, segítenek, de nem kioktatnak. Sokat számít az óra ritmusa, az oktató hanghordozása, hangsúlya -de  ezek persze nagyon szubjektív dolgok. Mikor az iskolai tornaórák képe jön fel bennem, akkor érzem, hogy nem jó helyen vagyok. A jógát én valami mély, békés dolognak képzelem, a kőkemény fizikai munka és a fájdalmas igazítások ellenére. Szeretem  ha nem kímélnek és fáj, de ez is nagyon egyéni. Azt az órát is szeretem, ahol hozzám sem érnek. És néha az is jó lenne, ha az oktató megmutatná a gyakorlatokat. Persze van olyan típusú óra, ahol nem lehet - bár nem értem miért, de ez a szokás. Nem baj, de mi lenne, ha ilyenkor egy másik oktató, - hiszen szerencsére sokszor ők is beállnak jógázni – azt mondaná, hogy „figyeljetek engem, ha bizonytalanok vagytok”... Hiszen van olyan ászana, amit még „profitól” soha nem is láttam. Csak hallás alapján tanultam meg. Abszurd, nem? Sok mindenben bizonytalan vagyok. Hogy is kéne most legyen a kezem, lábam, csípőm? Vagy hogy lehetne ebben a pózban tényleg letenni a vállamat (pl. pavanamuktasana)? 
Többfajta jógára járok, mert nekem így tesz jót. És van, akik ezt nem szeretik, hiszen Budapesten dúl a jóga-háború. Ha csak megemlítem, hogy de igen, én szeretem X-helyet is, Y oktatót is, akkor már „áruló” vagyok. Nem szeretnék az lenni. Az lenne jó, ha a jóga-bizniszt átjárná a jóga szellemisége, legalább csak annyira, hogy a jógázók ne érezzék meg a stúdiók és az oktatók között zajló konfliktusokat.

És jó lenne mindenhol jelezni, hogy a terembe ne vigyen senki mobilt, és hogy zavaró, ha valaki az órán beszélget.
Azért merem ezt mind leírni (bár kicsit félek is), mert tavaly nyáron Brightonban jártam jógázni, és ott annyi jót kaptam, annyi jót tapasztaltam, hogy tudom, hogy lehet úgy is. Tudnék nagyon jó budapesti példákat is mondani, ahol szuper minden, de direkt nem teszem. Mert dúl a jóga-harc. És senkit nem akarok megbántani sem.  Bár ha nekem kéne létrehozni egy stúdiót vagy órát tartani, valószínűleg nem menne. Bele sem mernék vágni, úgyhogy mégiscsak örülök, hogy sok hely van, jó helyek, és nem is lehet minden tökéletes… Fejlődnöm kell, tanulni, elfogadni, és jógázni. És a kritikát is elfogadom, sőt várom :)

YUMEIHO

20100217

Tegnap Japán Yumeiho masszírban volt részem, (matrac, laza tréningruha)  - ami a nevével ellentétben nem egy lágy relaxálós dolog, hanem inkább olyan, mintha a szicíliai maffiavezér vallatna. Recsegtem-ropogtam, nyekkentem nagyokat, és nem voltam biztos benne, hogy nem török el. De bíztam Janiban, aki teljesen profin tekergette a fejemet és a hátamat, kezemet-lábamat majdnem minden irányba, -  olyan magabiztosan, hogy el kellett hinnem, hogy egyben maradok.  Igyekeztem az Uddzsáji légzésre koncentrálni, illetve lazítani,  de néha azért felüvöltöttem (vagy nyögtem) – úgyhogy nem tudom a szomszédok  mire gondolhattak…

A Minestrone család fejének (Carapaccio Di Polpo ? ) már rég megtörtem volna, de itt a matracon fekve nem tudtam mit akarnak belőlem kiszedni,  – a FESZÜLTSÉGEN kívül. És az sikerült. A masszázs után mélykómás álomba zuhantam. Felébredve azt éreztem, hogy tök jól vagyok, teljesen másképp érzem magam, sokkal felszabadultabb, lazább vagyok, mint mostanábban. Mintha levettek volna egy elefántot a hátamról és a lelkemről. (jó, - írhatnám, hogy mázsás súlyt, de ne má’.., az olyan közhelyes..) Igaz, masszírozás közben majdnem telesírtam egy plüssmacit, (ez itt most drámai túlzás) - amit párnának használtam, de megérte! Nagyon jót tett!

Hogy visszük át Pestre? (FN Tudósító)

2009. március 21. 20:45

A válság, ami furcsa módon nosztalgikus emlékeket ébreszt...

 

Válság van. Kicsit azért néha álságos a válság. Szállnék fel a villamosra, de egy körülbelül 70 éves nénike megállít, megkér, hogy segítenék-e már neki felszállni, most volt bevásárolni, nem bírja a kiskocsit felrakni. Szombat este van, elgondolkozom, hol vásárolhatott ilyenkor, de persze segítek, hisz a 49-es nem alacsonypadlós. (Már alacsonypadlós villamosunk is van ám.) Emelném a banyatankot, de nem moccan. Nem vagyok egy nyüszüge alkat, de két kézzel sem bírom felemelni, végül aztán nagy nehezen felrángatom, felvonszolom a tujára. Nénike kárörvendően vigyorog, köszöngeti kedvesen. Mondom, hát ez jól tele van, mi van benne, jönnek az unokák? Á, dehogy, csak nekem meg a papának lesz, pár napra előre vásároltam. Elgondolkozom... jön a válság, és a néni a háborús időket felidézve néhány HÓnapra bespájzolt, vagy ezt tényleg mind megeszik egy hét alatt? Kezdek irigykedni. Mi Családilag visszatértünk a „kifli - tubusos Bocisajt – Sportszelet” tivornyákhoz. A kifli persze már „vizes kifli”- ez az igazi neve, tényleg. Spórolunk!
Közben a hídra érünk, gyönyörű Ferenc József hidunkat, melyet anno két év alatt építettek meg az első csavartól az utolsóig, és a háború utáni bombázások után szintén hamar újra helyreállították, még mindig (már megint) bütykölgetik. Nem tudok rá jobb szót, nem igazán halad a munka, és az eredmény is kétséges. A kilencvenes években felújították, és 1996-ban (- ugye nem is olyan régen... ? Vajon hány évre kell szólnia egy híd garanciájának... Fogyasztóvédelem! )- adták át újra a közlekedésnek, akkor viszont nem sikerült visszaállítani az 1-es busz vonalát, mert már akkor keskenyedett az útpálya, (válság lett volna?), és többé nem fért el a villamosok mellett a busz is. Szóval utazunk. Nénike a több mázsa ki-tudja-mivel egyik helyről a másikra ül, néhány utas kiváncsian nézi, néhány elgyötört arc, néhol ellenőrt-fürkésző szemek (- bevallom, nekem sem telik már a 9000 Ft-os bérletre) - szóval zötyög tovább a villamos, de valamilyen rejtélyes okból egyszercsak megállunk... A vezető kinyitja az ablakot, kinyúl, és behajtja a tükröt, hogy elférjünk a hídon. Az utazóKÖZÖNSÉGet ez 3 táborra osztja: csendesen mosolygók, megdöbbent felháborodottak, és a mi már meg sem lepődünk semmin – közönyösökre. Sikerült lespórolni megint a híd szélességéből? Legyen gyaloghíd? Talán úszhatnánk is inkább, vagy pádlizzunk kis lélekvesztőkön lelkesen ( ha van saját eveződ, kedvezményes jegyért)- de, ne hagyjuk azt a sok felgyülemlett feszültséget elpazarolni. Gyalogsági ásóval ásnám a metrót is, csak haladjunk már.. Vissza a 80-as évekbe?

Máté Zsófi

Kis  érő  levél

Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!  

Az ÁllásStart 2010 című kiadványban és a Proffession.hu oldalon sem  olvastam, hogy fix állásra, fix fizetéssel munkavállalókat keres, tehát egy ilyen  állásra ezúton szeretném a pályázatomat benyújtani Önhöz. A honlapjukon viszont olvastam a Kft/Bt-ről, és nagyon tetszett a vállalat cégbemutatkozója.

 Különböző szakokon végeztem, (lásd lent, az aláírásban,)- néha többször is egy évben, de például soha nem jártam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar műszaki menedzser szakára. Az iskola mellett gyakran látogattam nagyhírű kommunikációs központokat, mint pl. Helyi Büfé, vagy Feneketlen-tó Parti Kiskorú Dohányosok Egyesülete, extrém-jóga klub, kung fu edzések, ahol tovább mélyítettem ismereteimet, és sajnos semmilyen fontos kapcsolati tőkét  nem szereztem. Ezért tartok itt.

 Jelenleg egy kisebb családi vállalkozást vezetek (én + a lányom), ahol logisztikával (ki mikor hova megy edzésre, ki hozza el a suliból, hogyan keljünk át reggel a Demszky-féle akadálypályán), anyagbeszerzéssel (csokoládé, joghurt, bio tej, tananyagok, fordítások,  alkatrészek), valamint  tanítványok  becserkészésével, pénzügyi feladatokkal (ebédbefizetés, hitelfelvétel rokonoktól, nem létező anyagi forrásokból való projektfejlesztés), lektorálással (házi feladatok kijavítása éjszakai műszakban), csapatépítéssel (nevelés), és büntetőügyekkel (TV- és PC-tilalom), irodai munkával (hivatalos e-mailek, levelek, telefonok megválaszolása,  katasztrófák elhárítása, szemeszterzáró értékelések készítése, tanmenetek kiagyalása) rendezvényszervezéssel (tanítványok, meetingek, trainingek, stb.  egy időpontban való lebonyolítása), karbantartási munkálatokkal (mosógép-szűrő-tisztítás,  távirányítós-helikopter-szerelés, számítógép újraélesztés - oké, bevallom, teamviewer-rel) , kapcsolatépítéssel (nyalizás a tanároknak...) is foglalkozom. Huhh...

Jelenlegi beosztásom szerint Front Office Manager vagyok, de nem áll tőlem távol a Sales and Account Representative feladatköre sem.

Erősségeim közé tartozik, hogy képes vagyok lótuszülésben, egyszerre 3-4-5-6 feladatot elvégezni úgyis, ha közben röplabdák véletlen célpontjává válok,  megy a tv, a rádió,  a gyerek,  esetleg 3 napja nem aludtam vagy ejt a számítógépem. (gyakran megteszi..)

 Szeretnék egy jól működő dinamikus cég aktív tagja lenni, és egy szakmailag kihívást jelentő területen elhelyezkedni. Azt mondják, - "A pénz nem boldogít" - én csak egy lehetőséget kérek, és bebizonyítom az ellenkezőjét.

 Várom a válaszát, és bízom abban, hogy lehetőséget ad számomra egy személyes találkozásra, ahol nemcsak a szakmai ismereteimről, hanem a munkához szükséges személyes képességeimről is – (úgymint meggyőzőerő, kommunikációs képesség, problémamegoldás, szenvedőképesség hiszti nélkül, reménytelen optimizmus, stb.) – amelyek fontosak egy ilyen munkakörben, személyes benyomást szerezhet.

 

Budapest, 2010.  Boldogasszony –, Télhó –, Fergeteg – Hava ,  valahányadika.

Máté Zsófia